A holnap,
ahogy elképzelték

Hogyan képzelték el az emberek a jövőt a történelem során – és mi történt valójában? Négy korszak, mindegyiket egy elképzelés–valóság pár mutatja be.

A 2000-es év világvárosai

A századforduló embere a fejlődést egyenes vonalként képzelte el: minden csak nagyobb, gyorsabb és levegőbb lesz. A kor képeslapjain 2000-re már a háztetőkön landolnak a gépek.

• Repülő gépek mindenkinél – légikikötők a felhőkarcolók tetején, légitaxik
• Mozgójárdák – az utcai gyaloglás megszűnik
• Tenger alatti alagutak és merülőhajók a sarkokig (Verne nyomán)

Nem az égig, lefelé nőtt a világ

A jövő nem repülő autókkal érkezett, hanem olcsó, tömeggyártott négykerekűekkel és rádióhullámokkal – miközben a politikai történelem közbeszólt.

• Repülő autó? Soha. Ehelyett a Ford T-modell (1908) motorizálta a világot
• Két világháború – a technológiát előbb a pusztítás szolgálatába állították
• De: rádió, mozi, telefon – a kommunikáció forradalmát senki sem látta ekkorának
• És: a nyugati élettartam kb. 45 → 65+ év az orvostudomány révén

Holdvárosok és az atom-álom

A Sputnik és az Apollo után magától értetődőnek tűnt: 2001-re állandó holdbázisunk lesz, turisták járnak az orbitális szállodákba, és ember száll le a Marsra.

• Mars-misszió 2001-re – von Braun tervei szerint már kész a forgatókönyv
• Olcsó atomenergia – „az áram úgy lesz olcsó, hogy nem is mérjük"
• Videótelefon minden asztalon – és ez majdnem bejött!

A Holdra felmentünk – és abba hagytuk

1969–1972 között 12 ember járt a Holdon. Azóta egy sem. A rakétatechnológia megtorpant – a számítástechnika viszont berobbant.

• Mars-misszió: mára is csak terv – 60+ évvel az ígéretek után
• Nincs holdbázis – az Apolló-programot költségvetési okokból leállították
• De: mikroprocesszor (1971) – az Apolló számítógépe volt az úttörő
• És: műholdas kommunikáció, GPS – az űr a bolygónk köré költözött

Neonvárosok 2019-re

A popkultúra a filmekben írta meg a jövőt: a Blade Runner (2019) és a Vissza a jövőbe II. (2015) világában repülő autók járnak a neon fölött.

• Hoverboard 2015-re – minden tinédzser álma
• Androidok és repülő autók a mindennapi utcaképből
• Ekkor születik a „cyberspace" fogalma (Gibson: Neuromancer, 1984)

A jövő a zsebünkbe csúszott

Nem repültünk el – összekapcsolódtunk. A cyberpunk vízió helyett egy zsebben hordozható képernyő jött, amin keresztül az egész bolygó beszélget.

• Hoverboard és repülő autó: nincs – a dugó valósabb a neonvárosnál
• De: személyi számítógép minden asztalon – ez jött a robotok helyett
• És: a videóhívás működik – csak nem asztali telefonban, hanem a zsebünkben
• És: az internet – ebben a formában a sci-fiírók sem merték megjósolni

Önvezető autók 2020-ra, Mars 2030-ra

Az ezredfordulón a jövő már a teljes digitalizáció: minden online, minden automatizált, a biotech megoldja a halandóságot – és indul a Mars-kolonizáció.

• Önvező autók 2020-ra – a sofőr mint fogalom megszűnik
• 3D-nyomtatott szervek – a biotech-forradalom
• Mars-kolónia 2030-ra – a magánűripar ígérete

A Mars vár – de az AI már beszél hozzánk

A korszak paradoxona: a „lehetetlen" megvalósult (beszélő gép), a „könnyű" pedig csúszik. A jövő mindig másfelől jön, mint ahonnan várjuk.

• Mars-kolónia, holdváros: mára is inkább terv, mint valóság
• Önvezető autók: működnek, de csak részlegesen és nem mindenhol
• De: generatív mesterséges intelligencia (2022) – a beszélő gép valóság lett
• És: elektromos autók, otthoni munka, azonnali globális tudás

Amit négy korszak tanít

A jövőt mindig rossz irányban jósoltuk meg – és közben mindig alábecsültük, ami tényleg történni fog.

• Amara-törvény: „túlbecsüljük egy technológia rövid távú hatását, és alábecsüljük a hosszú távút" – mind a négy korszakra igaz volt
• A jóslatok a formát hibáztatják, nem a tartalmat: repülő autót vártunk, kommunikációs forradalmat kaptunk
• A következő jóslásunk is valószínűleg rossz helyen keresi majd a jövőt